Kábszer-körkép: egyre népszerűbbek a dizájner drogok

Legyen szó a gazdag ficsúrok unaloműző szokásáról vagy a szegénység elől menekülő fiatalokról, a drog szinte mindenhol jelen van – derült ki a Országos Kábítószer-ellenes Ügynökség legutóbbi jelentéséből.

A beszámoló szerint Romániában még mindig a kannabisz a legnépszerűbb kábítószer, a teljes lakosság 5,8 százaléka élete során legalább egyszer már kipróbálta. A 16 éves fiatalok 8,1 százaléka találkozott a marihuánával, az alkalmankénti fogyasztást harmaduk, a rendszeres fogyasztást pedig 60 százalékuk tartja veszélyesnek. Ugyanakkor a „fű” népszerűségéhez a tinik körében az is hozzájárul, hogy könnyedén hozzáférhetnek, mi több, ezt tartják a legkönnyebben beszerezhető bódítószernek. A keménydrogok kategóriájába tartozó kokainnal 3,3 százalékuknak volt kapcsolata, az LSD-vel 2,4 százalékuknak, az ecstasy a tinik 2,1 százalékához jutott el, a heroin pedig 1,7 százalékukhoz.

Ugyanakkor már nem csak a „klasszikus” kábítószerekkel kell megküzdeniük a hatóságoknak, ugyanis az új pszichoaktív anyagokkal (NSP) is, melyek az utóbbi években igencsak belopták magukat a fiatalok körébe. A kábítószer-ellenes ügynökség jelentése szerint az úgynevezett dizájner drogok mostanra a „népszerűségi lista” második helyére kerültek, a tinik 5,1 százaléka már kipróbált valamilyen, ebbe a csoportba tartozó kábítószert. Jellemzően a városi fiatalok, a 15 és 34 év közöttiek nyúlnak e szerek után, az ügynökség által ismert legfiatalabb fogyasztó 12 éves volt.

Az ügynökség legutóbbi felmérése szerint háromból mindösszesen csak egy diák véli úgy, hogy az új pszichoaktív szerek alkalmankénti fogyasztása veszélyes lehet, a rendszeres használat azonban már 60 százalékuknak potenciális veszélyforrásként tűnik fel. Hogy honnan szerzik be a fiatalok ezeket a sokak által csak dizájner drogként ismert anyagokat? 25 százalékuk a szórakozóhelyeken, 20,6 százalékuk az utcán vagy a parkokban. Ugyanilyen arányban vannak azok is, akik az internetről szerzik be a szert, 14,8 százalékuk azonban egyenesen a terjesztő „főhadiszállásáról” vásárol. 9,5 százalékuk a kávézókban, 7,4 százalékuk pedig az iskolában (!) szerzi be az ebbe a csoportba tartozó kábítószeradagját.

S hogy miért lehetnek olyan népszerűek ezek az anyagok? Elsősorban azért, mert hatásuk nagyban hasonlít a „klasszikus” drogokéhoz, de az sem utolsó szempont a fiataloknak, hogy ezeket a szereket jóval „kedvezőbb” áron tudják beszerezni. Az ügynökség jelentése szerint 2017-ben a kannabisz grammja 8,77 euróba került, a heroin 43,85-48,24 euró/grammos áron futott, az MDMA, ismertebb nevén az ecstasy tablettájáért 8,77 és 17,54 eurónyi összeget kértek el, az LSD adaja pedig 17,54 és 32,89 euróba került. A mind a mai napig a legdrágábbnak számító kokaint pedig 80-120 euró/grammos áron lehet beszerezni. Bár az utóbbi években – a kokain kivételével – mindegyik tudatmódosító szer ára csökkenő tendenciát, az egy-egy adagért elkért összegek még így is túl nagy kiadást jelentenek a legtöbb fiatalnak. Ennek okán egyre többen nyúlnak az új pszichoaktív szerek felé, mi több, a társadalom marginalizált csoportjaiban attól sem riadnak vissza, hogy az otthon talált anyagokból keverjenek maguknak valamilyen bódítószert. Épp ebben rejlik e szerek legnagyobb veszélye: a fogyasztók nem tudják, mit szednek, szívnak vagy szúrnak be, a hatásban emiatt senki nem lehet biztos. Már Szatmárnémetiben is felbukkantak azok a zombidrogként ismert szerek, melyeknek használata után a fogyaztók magatehetetlenük, szinte élő halottként fekszenek egy-egy padon vagy támaszkodnak valamelyik ház falánál.

“A gimnáziumban a fiatalok többsége már pontosan tudja, honnan és mennyiért lehet beszerezi a különböző egészségre káros anyagokat, drogokat. Sokan sajnos maguk készítik el a tudatmódosító szereket, sokszor háztartási vegyszereket, csótányirtó sprayt, patkánymérget is felhasználva hozzájuk – mondta el korábban Camelia Iacob, a Szatmár Megyei Kábítószer-ellenes Központ szakértője. Hogy van-e kiút? Nos, erre nehéz volna kész választ adni. A prevenciós akciók nem számolják fel a szegénységet, mely elől ezek a fiatalok menekülnek, a probléma megoldását tehát jóval mélyebben kell keresni.